A nagy szövegborzolás, avagy  
 olvasunk a Psion-ból 

(Readers and text browsers for Psion 3a/c) 
CSERHÁTI András, cserhati@tolna.net 
 
 

Kérdések

Válaszok

1. Miért nem jó a beépített Word mindenféle szövegkezelésre?

A Psion 3a/c beépített alkalmazói programjai körül az egyik legsikerültebb alkotás a Word szövegszerkesztő. Mindenféle szövegmegjelenítést támogat, stílusokat, különböző fájlformátumokat kezel. Használatakor ugyanakkor az egyik bosszantó korlát lehet a fájlméret korlátja. Ahogy egy fájl írásakor túllépjük a 30 kbájt körüli méretet, kezdődnek a hibajelzések, problémák. A 30 kbájt betűmérettől és margóktól függően 5-15 papírra nyomtatott oldal. Más kérdés, hogy ekkora fájlokat nem igazán célszerű a Psion-on írni, csak munkahelyünktől, otthonunktól távol, azaz a PC-től elvágva kényszerülhetünk rá. De mi van akkor, ha PC-n készített nagyobb szövegfájlokat csak olvasni, nézni, tartalmukat keresni akarjuk és eltekintünk a szöveg módosításától? Ekkor lépnek elő a "szövegborzolók" (text browsers), amelyeknél nincs más méretkorlátozás, mint a Psion tároló kapacitása.

2. Egyáltalán mi az értelme nagyobb szövegeket tömni a Psion-ba?

Nagyobb szövegfájlok Psion-on tárolására, olvasgatására, a bennük való keresgélésre bizony szükség lehet. Felmerülhet ilyen igény munkánk során, de tanulás, szórakozás jelleggel is.

Célszerű például beemelni a Psion-ba mindenkori tevékenységünk legfontosabb szöveges dokumentumait. Ezek lehetnek munkahelyi szabályzatok, vagy olyan általunk készített irományok, amelyeket gyakran elő kell venni, és nem csak saját szobánkban, saját számítógépünk mellett, hanem értekezleteken, netán kiküldetések vagy "terepi munka" alkalmával is. Bár az az 50-100 oldal elférne az aktatáskában, vagy hónunk alatt, de így kezelhetősége más. A Psion-ban nem gyűrődik, nem kávézzuk le, nem keveredik össze, nem hullik lapjaira, nincs plusz súlya, és ha alkalmas programokat használunk, bennük gyorsan kereshetünk bármire. Ehhez persze át kell ugrani egy pszichikai akadályt. Az akadály azon az úton áll, amely a papírhoz való ragaszkodástól a számítógéphez való ragaszkodásig vezet. Az ugrás sokunknak még nem sikerült. Akinek Psion van a zsebében, az már lényeges lépéseket tett meg ezen az úton, legalább nekifutott már az akadály átugrásának. A többiek meg nemsokára úgyis kihalnak :-)

Szórakozásként, tanulásként könyveket is olvashatunk a Psion-ból. Igen, elektronikus könyveket. A Gutenberg projekt keretében önkéntesek tízezrei már több mint 10 éve írják számítógépekbe a világirodalmat. A Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) elérhető ma a hazai költészet színe-java a középkortól napjainkig – újabban egyre több regény, dráma is – és persze nem csak a szépirodalom. Olvashatjuk nyelvtanulásként eredetiben Saint-Exupéry-t, vagy a Jedi vissztérését, sőt Orczy bárónő Vörös Pimpernel-jét, de már az Aranyembert is lemezre vehetjük. Össze tudjuk vetni a Winnie-the-Puch és a Micimackó szövegét (mindkettő óriási). Olvashatjuk Rejtő Jenőn és Pilinszkyn túl azt is, hogy "Vajon, s mikor lészön jó Budában lakásom?". Talán nem meglepő, hogy foglalkozásszerűen vagy műkedvelőként még a Bibliát is sokan hordozzák zsebükben a Psion-ba töltve. Ma már nem lehet minden olyan könyvet megvenni, amit jó vagy illik elolvasni. Sokkal olcsóbb letölteni. Azt pedig nem kell sorolni – erről monográfiák születtek –, hogy hol és milyen testhelyzetben lehetséges vagy kellemes az olvasás. Mmunkába indulás előtt 5 perc alatt az internetről lekapjuk a Kossuth Lajos rádió legújabb híreit, néhány kedvenc napilapunk 5-6 cikkét, bele a Psion-ba, és lehet felülni a buszra, amíg beérünk, elolvassuk.

3. Hogyan csoportosíthatók a szövegolvasók?

Az ilyen programok többféle ismérv alapján sorolhatóak be. Két fontosabb felosztási kritérium:

Nekünk magyaroknak nem ártalmas olyan szövegborzolóval kezdeni, ami magyar szöveggel is boldogul. Az az előny, hogy az olvasóval csak a 30 kbájtos korlátot törjük fel, kevésnek tűnik. Így az alábbiakban jelen ismertetés nem tér ki azokra az – inkább korai fejlesztésű, sokszor kezdetleges – olvasókra, amelyek csak angol szöveget tudnak olvasásra felajánlani. Ugyanígy nem foglalkom a tömörítést nem ismerő programokkal.
 
Az installált eTextRead és Reader ikonok a rendszerképernyő bal oldalán

4. A szövegfájl tömörítés a Psion-on általában használt valamilyen fájltömörítés?

Nem feltétlenül. A Psion-on használatos különféle általános célú fájltömörítési eljárások ugyan alkalmasak tömörítésre, de itt egy másik, speciális  módszerről, a TCR módszerről van szó.

A TCR (Text Compression for Reader) tömörítvényt a TCReader program állítja elő. Ez egy DOS program, ami sima szövegfájlokat tömörít be az eredeti méret 40-50%-ára. Az alább ismertetett szövegborzolók tudják kezelni ezt a speciális tömörítvényt. A TCR tömörítést amúgy eredetileg nem a Psion-ra találták ki, úgy tudom, a gyökerei valahol a LINUX világában vannak.

5. Miért jobb a Psion-on a TCR tömörítést használni pl. ZIP helyett a szövegborzolásra?

Annak ellenére, hogy a ZIP tömörítési hatásfoka jobb, és így a tömörített fájl kisebb, a TCR megoldás annyiban kedvezőbb, hogy olvasás előtt a teljes fájl kicsomagolása nem történik meg. A memóriában mindig csak az olvasott rész környezete van kibontva, csupán néhány képernyőnyi szöveg. A ZIP esetén viszont a tömör mellett teljes kibontott szövegfájlt is el kell helyezni valamelyik lemezegységen.

6. Mit tud az eTxtRead?

Az ékezetes karakterek és tömörítés kezelésének igénye miatt eleve magasra állított mércét nem sok program veszi. Egyik ilyen az eTxtRead 1.15 verziója, 1996. októberi, a flamand-belga P. Muys készítette (ETEXT115.ZIP). 20 kbájt méretű, kifejezetten gyors, mivel C-ben programozta. Az eTxtRead tehát már nem csak egyszerű TXT szövegfájlokat, hanem TCR tömörített fájlokat is olvas. Szabad program, regisztráltatni nem kell, de a TCR opció használata esetén 15 USD körüli – valamit lehet alkudni is – regisztrációs díjat kell fizetni B. Childress-nek, mert az általa írt programmal tömörített fájlokat olvasunk (kicsit furcsa megoldás, van róla véleményem, de általában ebbe a regisztrációs díj ügybe ne menjünk bele mélyebben). Childressről és a TCR-ről még esik szó alább.

A program kívánságra a kívánt fájlkiterjesztéssel "alias"-t készít (attól kezdve a rendszer képernyőn, saját ikonja alatt listázza nem csak a TXT, hanem a bármely lemezen lévő ilyen kiterjesztésű fájlokat is). Minden ROM béli betűnagyságot és típust ismer. Tud függőlegesen írni (90 fokban elfordítjuk a Psion-t, és mint egy nyitott könyvet olvassuk). Szövegre keres, és ismételten keres, a fájlhossz megadott százalékára ugrik, 50 bájt körüli feljegyzéseket készít az adott fájl olvasásakor használt beállításokról, pozícióról, de törli is e fájlokat, ha kérjük.

Programozási hiba valószínűleg az, hogy ékezetes karakterek előfordulásakor a sorok pár betűvel túllóghatnak a képernyő jobb szélén, így csak totózni lehet, mi is van ott (ismerős szövegnél nem igazán probléma). Ugyancsak fogyatékosság, hogy a Tab gombbal való képernyőnyi visszaugráskor az ékezetes magánhangzók eltűnnek, helyettük szóköz jelenik meg (minden helyreáll, ha a szóköz lenyomásával előre lapozunk). Függőleges olvasásnál a <szóköz - ű betű> kombináció néha megbolondítja.

Egyszóval a program használható, ígéretes, de nem kiforrott alkotás.
 

 
Ilyen az eTextRead működés közben

7. Mit tud a Reader?

Nagyobb, és az eTextRead-nél többet tudó szövegborzoló az amerikai B. Childress munkája. A Reader v2.3ab verziójú program 1997. március végi termés (READ23AB.ZIP). A program shareware, igazából egy teljesen működőképes demo, ami abból is látszik, hogy néha a képernyőn egy kis keretben átúszik lefelé a regisztrációért nyaggató "Reader23ab Demo" felirat. A Reader természetesen tud elő-tömörített fájlokat olvasni, sőt mellékelve van hozzá két DOS program is: a TCREADER.EXE elvégzi a TCR tömörítést, az UNTCR.EXE visszaállítja a szövegfájt a TCR-ből. A programok (a TCR betömörítő és olvasó együtt) regisztrációs díja 30 USD. A program Psion-os viszonyok közt nem kicsi, mintegy 36 kbájt. OPL-ben íródott, és így lassúbb az eTextRead-nél, de nagyon sokat nem kell rá várni.
 
A Reader fel van karácsonyfázva sokféle tudással. Egy alias fájl installálásával külön listát nyithatunk a rendszer képernyőn a tömör fájloknak. A betűk nagyíthatók-kicsinyíthetők (a Psion mind a 12 beépített betűtípusa használható), függőleges olvasás, keresési és pozícionálási funkciók, könyvjelzők elhelyezése és rájuk ugrás, szövegrész kijelölése, kimásolása szerkesztésre. Azt is eltárolja, hogy mi volt a kilépéskori állapot, honnan folytassuk a program következő indításakor. A szöveg mellett egy szürke csík mutatja, hol tartunk. Vannak bizony felesleges csingilingik is, de a program nagyon jó.

Engem a sok fenti lehetőség mellett az automatikus, állítható sebességű, felfelé való szövegúsztatás bűvölt el legjobban. Maga a funkció gyakorlatilag egy súgógéppé teszi a Psion-t. Ezen túl az elektronikus könyv olvasáskor így megszűnik az elektronikus lapozás kényszere. Nem kell állandóan gombokat nyomogatni, a szöveg szépen, folyamatosan, vagy kisebb ugrásokkal megy felfelé. Az is egy hatalmas duma, ahogy a szerző az ismertetőben elmagyarázza ezt a funkciót:

Itt az nem tetszik, hogy a program óriás betűk és autoscroll esetén hajlamos betűcserékre. Ezek általában ékezetes betűknél, a szöveg ugyanazon pontján következnek be, és nem következetesen (különféle hibás betűk tűnnek fel ugyanott különböző alkalmakkor). Nem világos, hogy programozási hibáról vagy szándékos regisztráció-ösztökélésről van-e szó ("hiszen ez a program csak egy funkcionális demó"), de az előbbi valószínűbb. A tévesztések mértéke ugyanakkor elviselhető, a szövegértést, olvasást igazából nem zavarja. Másik kisebb észrevétel, hogy úsztatáskor a pozíciójelző csúszka is elúszik majd eltűnik, csak akkor jön megint elő, ha leállítjuk az úsztatást.

 

  Ilyen képet mutat a Reader "függőleges" olvasási pozícióban

8. Mit kell tenni ahhoz, hogy saját elő-tömörített szövegünket a Psion-on olvashassuk?

Tegyük fel, hogy van egy 200 kbájt méretű szövegfájlunk a PC-n, MS Word for Windows 6.0-ban. Mondjuk, legyen ez egy nagyon terjedelmes és bonyolult vezérigazgatói utasítás a VIGUTAS.DOC nevű fájlban. A következő műveleteket kell elvégeznünk: ábrák (ilyen nem sűrűn szokott lenni benne) és táblázatok kiiktatása, formázási egyszerűsítések és kiegészítések, ékezetes karakter konverzió, sima szövegfájllá alakítás, további ékezetes és egyéb karakter konverzió, TCR betömörítés, átvitel a Psion-ra, a szövegborzoló beállítása, elindítása. Lássuk lépésenként:

Ha a szövegborzolót megfelelően installáltuk, a Rendszer képernyőn ikonja alatt megjelenik mondjuk a Vigutas[A], s ha ezt kiválasztjuk, egy ENTER után már olvashatjuk is!

A fenti listában említett FR.EXE és DOS2PSI.BAT segédprogramok az itt letölthető BORZOLO.ZIP csomagban vannak.

9. Van-e esély arra, hogy képeket és táblázatokat becsatoljunk?

Ma már nem olyan különleges dolog, ha egy dokumentumba táblázatokat vagy képeket foglalunk, elég, ha az inter/intranetes HTML formátumra vagy akár az MS Word-ben megírt különféle illusztrált dokumentumokra gondolunk. Felmerül a kérdés, mi a teendő, ha az alapvetően megszakítás nélküli szövegfolyamra felkészített borzoló programokkal képet, táblázatot is nézni akarunk.
Ötletem a következő (még nem próbáltam ki):

Végül is a Psion egy multitaszkos (több feladat egyidejű futtatására alkalmas) rendszer, ennek lehetőségét elvileg minden további nélkül képes biztosítani.

10. Nincs valami magyar nyelvű szövegfájl, amivel lehet próbálkozni?

De van, készítettem, ahogy a fenti ábrák is mutatják. A BORZOLO.ZIP részét képezi a JANOSVIT.TCR is, Petőfi Sándor költeményének, a János Vitéznek elő-tömörített változata. A teljes vers így mintegy 33 kbájt helyet foglal. Csináltam és csinálok a munkámhoz kapcsolódó egyéb TCR fájlokat is, de ezek ismertetése talán nem ide való.

(c) CsA. Eredeti változat MS Word 6.0 formátumban - 1997. május, bővített HTML formátumban - 1998. január