Fájlkezelők a Psion-ban, avagy   mégiscsak kellene a parancsnok   (S3a filers, the need for Commander)  CSERHÁTI András, cserhati@tolna.net

Kérdések (1997. áprilisból)

1. Mit mondanak a régészek és történészek a fájlkezelőkről?
2. Mit tud a Psion 3a beépített program- és fájlkezelő rendszere?
3. Mivel lehetne a hiányzó mozgatási funkciót elvégezni?
4. Mikből áll az "egy paneles" fájlkezelők csoportja?
5. Vannak-e "több, mint egy paneles" fájlkezelők?
6. Mit tud a lepkesúlyú "két paneles"?
7. Hogyan lehetne feljavítani a kis Filer-t? avagy átlépés lepkesúlyból könnyűsúlyba
8. Milyenek a nagy "két panelesek"?
9. Milyen összképet lehet festeni a Psion 3a fájlkezelőiről?
10. Akkor mit is tudjon egy JÓ fájlmenedzser?
11. Mi a legjobb választás?

12. Merre tart a fájlkezelő világ 1997. áprilisa óta?
13. Mi lett a CommaCs sorsa?

Válaszok

1. Mit mondanak a régészek és történészek a fájlkezelőkről?

Volt valaha a PC, és azon egy DOS nevű operációs rendszer. Mindenfélét be kellett írni egy parancssorba, hogy a gépen történjen valami, de ehhez egy csomó varázsigét kellett tudni. Olyanokat, hogy DIR, COPY, DELETE, MD, CD meg RD stb. Ha rosszul írtuk be, nem fogadott szót. Aztán jött Peter Norton Amerikából, két betűt hozott: N és C. Ez volt a Norton Commander. A fekete képernyők kékké váltak, és a parancssor fölött két bekeretezett panel jelent meg, fájlok listáival, amin a nyíl gombokkal fel-alá lehetett szánkázni. Itt már alig volt szükség varázsigékre. Az akkor élt emberek rávitték a kijelölést egy fájlra és mindenféle F-es gombokat nyomogattak, és csodák csodája: dolgozott a számítógép. Persze voltak olyanok is, akik a PathMinder-re, vagy az XTree-re esküdtek, és szívből utálták a NC-t, meg az azt használókat.

A parancsnok egyre többet tudott. Később már képeket is lehetett vele nézni, egy idő után pedig alkönyvtárként kezelte a tömörített fájlokat. Aztán kissé hízásnak indult. Többen ki is szerettek belőle, és a fiatalabb, karcsúbb, gyorsabb Volkov Commander-t tüntették ki érdeklődésükkel. Talán azért is, mert az kívülről megszólalásig hasonlított a hajdan megszeretett fiatal NC-re. Amikor a DOS gazdája több év késéssel elkeseredett kísérletet tett a DosShell meghonosítására, az már senkinek sem kellett. A gazda ekkor előállt a Picipuha Ablakokkal, és az egér, az ikonok meg a kattintgatás mindenkit lenyűgözött. Bár meg kell hagyni, sokan nem estek hanyatt a fiókos szekrény, meg egy ikoncsoportokkal teleszórt felület sokszor gyengécske szolgáltatásaitól.

Később – már a kárpótlás után, úgy 95-től – visszajött a század eleji magyar grófi nagybirtokok elmaradhatatlan figurája, az Intéző is. De a parancsnok-hívők még a Win 3.1x és Win-95 idején is ragaszkodtak a régi komforthoz. Közülük a teljesen elvetemültek a grafikus környezetben is száműzték a Fájlkezelőt, Programkezelőt, Intézőt, és a helvét Ch. Ghisler 16, majd a 32 bites Windows Commander-ét használtak.

2. Mit tud a Psion 3a beépített program- és fájlkezelő rendszere?

Mindenki ismeri a bekapcsolás után megjelenő ikonsort. Valami olyasmi, amit alább látunk, ha nem is pontosan ilyen ikonokkal. Ez a rendszer képernyő. A feliratok nyelve különböző lehet, attól függően, milyen nemzeti változatú gépet tartunk kezünkben. Egy ikon általában egy program, alatta a neve, vagy az általa kezelt fájlok felsorolása van. A fekete skatulyát "ránavigálva" a kívánt programra egy gombnyomásra az indul is. Itt sem kell beírogatni semmit, és ez már nagyon jó.
 

Ha a fájlokhoz akarunk férkőzni, már nehezebb a helyzet. Törölni, átnevezni még lehet a rendszer képernyőről Psion+gomb kombinációkkal, de komolyabb fájl- vagy lemezműveletekhez már a Menü kell, vagy a Tab gombbal elő lehet hívni egy fájl ablakot:

Ez az ablak jól olvasható, áttekinthető, mutatja a lemezegységet, a szabad helyet, az aktuális könyvtárat, a sorba szedett alkönyvtárakat és fájlokat, utóbbiak méretét, időadatait. Kicsit ugyan kevés fér rá (7 könyvtár és/vagy fájl), de nem ez a fő baj. Ott van a probléma, ha másolni akarunk valamit, elég körülményes megadni a megcélzott helyet. Jaj, de kéne az a második "panel", amit a Norton/Volkov/Windows Commanderben megszoktunk! A fájl átmozgatásról már ne is beszéljünk: előbb másolni kell, majd a régi helyen törölni... Az egy kicsit enyhíti a bánatot, hogy egyszerre több fájl is kijelölhető a szóközzel meg a plusz gombbal. Sőt, nem csak "be lehet így pippantani", hanem a mínusszal "ki is pippantható" (ugye a kijelölést a fájlnév utáni kis pipa mutatja), és a művelet mindegyik kijelölt könyvtárra, fájlra egy menetben elvégezhető.

Tehát a Psion 3a alapállásban – bonyolultan, de – tud másolni, törölni, átnevezni, könyvtárat létrehozni, megszüntetni. Éppen ez a bonyolultság és a NC-s, XTree-s nosztalgia hívta életre a Psion 3a-ra írt fájlkezelők végtelen hosszú, szűnni nem akaró sorát. Hogy a vágy mennyire erős volt egy rendes fájlkezelő után, mutatja: Psion-ék engedve a nyomásnak az újabb hármas sorozatú gépbe, a 3c-be már beépítették a Filert is. De erre még visszatérünk.

3. Mivel lehetne a hiányzó mozgatási funkciót elvégezni?

Vagy mi, vagy atyáink bizonyára emlékeznek még a hatvanas évek elejéről a "Cipőt a cipőboltból!" mély értelmű szlogenre. Ennek mintájára készült :-) a Mover, azaz szép magyarsággal: "move-olja fájljait a Mover-rel!". 1996 nyarára az angol Pelicansoft már nem bírta türtőztetni magát, megírta a Mover nevű apró szabad szoftvert. Kicsike, még 4 kB sincs, de move-ol!
 

4. Mikből áll az "egypanelesek" csoportja?

A brit R. Muggleton már két éve csiszolgat egy 3T nevű – freeware, tehát ingyenes – fájlmenedzsert, utolsó verziója 1996. októberi.

Lássuk, mit tud:

• viszonylag sok könyvtárat, fájlt mutat egy képernyőn és még jól olvashatóan: max. 4x8 vagy 7x10 darabot, a 2 fokozatú zoom állapotától függően,
• legfeljebb 200 fájlt tud egy könyvtárban kezelni, 9 szint mélységű könyvtári szerkezetben,
• sok fájl (>100) esetén a sorba rendezés már kissé lassú,
• felgyorsul, ha kikapcsoljuk az "alkönyvtár-e?" vizsgálatot a kiterjesztés nélküli fájlokra,
• a kiválasztott fájl méretét felül mutatja,
• a könyvtárak, fájlok nevét abc rendben adja meg,
• a kötelező másolás. átmozgatás, törlés, átnevezés, kijelölés funkciókon túl a fájlok tartalmát meg is lehet nézni, attribútumokat, sőt időadatokat cserélni,
• könyvtárakat létrehoz, megszüntet, de még át is nevez,
• ha a PC kapcsolat él, a távoli gép lemezegységeit is látja,
• könyvjelzőt lehet betenni bárhova, majd ide visszaugrani,
• programot (APP, OPA, OPO) el is indít,
• jobb oldali ablakban mutatja az adott lemezegység típusát, szabad helyet.

Az IconVu C. Netocny elég friss munkája, 1997. március végéről. Jellemzői:

• egy könyvtárban max. 300 alkönyvtárat vagy fájt kezel,
• minden könyvtár/fájl egy ikonként jelenik meg, a fa ikon könyvtárat, a lap szerkeszthető szöveget, a villám futó programot jelöl, a képek bal felső sarkából ikon lesz, egyebekben a kiterjesztés kerül egy szürke kockába,
• 12-14 ikon fér egy lapra (elég kevés), attól függően, hogy az óra látható-e,
• a sorrend abc szerinti vagy rendezetlen,
• mozgás nyilakkal, vagy a fájl első betűjét beütve történik,
• a törlő nyíl (() egy szinttel feljebb lép a könyvtárfán,
• a 6 utoljára bejárt könyvtárat egy listáról előszedhetően megjegyzi,
• többfájlos művelet nem végezhető,
• lehet fájlt létrehozni, másolni, mozgatni, átnevezni, törölni, fájladatokat megnézni, attribútumokat cserélni,
• a "villámok" elindíthatóak.

 

5. Vannak-e "több, mint egy paneles" fájlkezelők?

Igen. Ilyen a JBTree is. 1996. júniusában már a 4.2.6 verziószámnál tartott. Az angol J. Boyce – sok más nevezetes Psion program, pl. a JBData szerzője – 1992 óta csiszolgatja. Mire képes?

• mutatja a Psion vagy a kapcsolt PC (ha van utóbbi) lemezeit, még a Psion ROM-ot is,
• a képernyő bal oldalán a könyvtárakat, jobb oldalán a fájlokat látjuk,
• bemutatja fa elrendezésben az aktuális szint könyvtárait és az abból nyíló könyvtárakat,
• az aktuális könyvtár fájljai részletes adatokkal vagy anélkül jelennek meg, egyszerre 17 vagy 11 fájl fér el a képernyőn, a Time alkalmazásban beállítottak szerinti a dátum és az idő formátuma,
• a Tab vagy gyémánt átkapcsol a fa és fájllista között, amiken a szokásos nyíl-, lapozó, Home és End gombokkal vagy kezdőbetű beírásával mozoghatunk,
• a sorrend lehet abc szerint rendezett (jobbra fenn kis "s" jelzi), vagy rendezetlen,
• könyvtár készíthető, törölhető, átnevezhető,
• fájl, vagy kijelölt csoport másolható, átmozgatható, törölhető, a célkönyvtár ugyancsak a fán jelölhető ki vagy létrehozható, és Enter után hajtódik végre a másolás vagy törlés (ezért a JBTree átmenetnek tekinthető az egypaneles és a két paneles fájlkezelők között),
• másolás, mozgatás közben átnevezés is lehetséges,
• könyvtárak másolásakor, mozgatásakor kérhető az alkönyvtár struktúra megtartása, vagy csak az összes fájljaik áttöltése magába a célkönyvtárba,
• a kijelölt fájlok száma és együttes mérete megtekinthető,
• egy-egy fájt is átnevezhetünk vagy attribútumait átállíthatjuk külön párbeszéd ablakban,
• fájl keresésre is van mód bármelyik – de egyszerre csak egy – lemezen, hiányosan megadott neve alapján, találat esetén a program oda ugrik,
• fájlok tartalmát meg lehet nézni, vagy programfájlokat el is indítani, ennek részletei előzetesen konfigurálhatók és egy adatbázisba kerülnek; fontos a fájlnév kiterjesztése,
• a fájltartalom hexadecimális formában is megtekinthető, sőt szerkeszthető is,
• az aktuális konfiguráció elmenthető,
• külön indítómenü készíthető 40 alkalmazásig,
• mivel OPL-ben írták, nem túl gyors, de sebessége növelhető a rendezés és a részletes fájladatok kikapcsolásával,
• 640 könyvtárat, alkönyvtárat vagy fájlt tud kezelni,
• 60-70 kB tárigénye van futás közben, ami erősen függ az éppen kezelt könyvtár terjedelmétől is.

• a bal oldalon az aktuális lemezegység könyvtárfáját látjuk, jobb oldalon pedig a kijelölt könyvtár fájllistáját
• a képernyő tetején 8 kirajzolt nyomógomb van, mindegyik feliratának kezdőbetűjével működtethető (A, M, B és ROM a lemez kiválasztásához, NAME, TYPE, SIZE és DATE pedig a fájllista rendezéséhez, Shift+gomb fordítva rendez),
• a panelek szélén csúszkák jelzik, hogy a listák látható része az egészből mekkora és a listán belül hol van ,
• a könyvtár panel és a fájl panel függetleníthető (ez nagyon fontos!), alul látjuk, és egy kis nyíl mutatja, hogy mi a kijelölt könyvtár,
• könyvtár létrehozás, törlés (itt tartalma előbb törlendő), átnevezés,
• egy vagy több fájl kijelölhető, a kijelöltek egy menetben másolhatók, átmozgathatók, törölhetők,
• átnevezés, fájl védelem (csak olvashatóvá teszi), attribútum kezelés,
• a másolás, átmozgatás célkönyvtárát a fán lehet bejelölni (ez már MAJDNEM két paneles megoldás),
• a fájl megjelenítés korlátozható egy kiválasztott fájltípusra (szűrés),
• program indítás a fájlnév kiterjesztéshez való társítás alapján,
• fájl megnyitás választhatóan az adatbázis kezelőben, szövegszerkesztőben, számolótáblában vagy más tetszőleges alkalmazásban,
• beépített PIC képnéző, és VWE hanglejátszó,
• opcionálisan – ha installálva van – elérhető a DiskView funkció, ez egy autó műszerfalra hasonlító grafikán mutatja az összes lemezt (A, M, B, ROM) és a szabad helyet rajtuk.

 

Az X3Tree shareware, tehát huzamosabb használat után 10 GBP-t kell fizetni érte a szerzőnek. Ez becsületbeli ügy, mert a regisztrálatlan program semmiben sincs visszafogva.

6. Mit tud a lepkesúlyú "két paneles"?

Kezdjük a lepkesúlyban. A 6.7 kB méretű Filer v1.0 a német J. Bergmann műve, 1996. augusztusi termés (később lesz még egy másik, nagyobbik Filerről szó, ezért a megkülönböztetés érdekében legyen ez a kisebbik). A lehető legegyszerűbb, hosszasan lehet sorolni, hogy mit nem tud, de KÉT PANELJE VAN! A panelek tetején a lemez és az aktuális könyvtár látszik. A két panel közt a vízszintes nyilakkal lehet váltani, a paneleken belül a függőleges nyilakkal lehet mozogni. Utóbbi esetben a PgUp, PgDn és a Home, End is értelemszerűen használható. Még menü sincs benne, a Help gomb lenyomásakor mond el mindent magáról egy kis képernyőn. Ez a következő:

• Enter - könyvtár esetén belép, fájl esetén alul kijelzi egész kB-ban a méretet,
• Esc - kilép a könyvtárból,
• c/m - copy/move, azaz másolás/átmozgatás a másik panelre,
• d/r - delete/rename, azaz törlés/átnevezés,
• n - new, azaz új könyvtár létrehozása,
• s -szinkronizálja a két panelt (a másik panelen ugyanazt az alkönyvtárat hozza be)
• Tab - lemez váltás,
• x - kilépés.

Mi tetszik rajta? Természetesen elsősorban a két fájlpanel... Tetszik még, hogy nem kell a Psion előválasztóval vacakolni, minden művelet egy gombbal kiváltható. Az egyszerűségnek tudható be viszont az a fő fogyatékosság, hogy a listák rendezetlenek, a könyvtárak, fájlok keverednek. Nehéz eldönteni valamiről, hogy egy kiterjesztés nélküli fájl, vagy könyvtár-e. Csak ha rányomjuk az Entert, a folytatásból derül ki, mi is valójában. A fájlok időadatai sem tudhatók meg. Egyszerre csak egy könyvtárral, fájllal lehet műveletet végezni. A panelek jobb oldala sincs igazán kihasználva, az a hely nagyon üres.

7. Hogyan lehetne feljavítani a kis Filer-t? avagy átlépés lepkesúlyból könnyűsúlyba

Álmodozzunk csak... Ha a Bergmann féle kis Filer szét tudná választani a könyvtárakat a fájloktól, fájllistát rendezne, kicsit kultúráltabban mutatná a fájlok méret- és időadatait, netán kéthasábos panelekkel, és a megjelenése jobban emlékeztetne az ősi NC-re...

De minek álmodozni? Ehelyett lássunk hozzá a "turbósításhoz". A freeware kategóriában nem tilos OPL-be visszafordítani és belematatni a programokba, csak illik hivatkozni a forrásokra, szerzőikre. Tehát: végy egy csipetnyi kis Filert, vegyítsd 3T-vel, szabd át a külsejét ízlésed szerint... Bele is kezdtem.

A 3T-ből kivettem a rendező rutint (Muggleton azt írja, hogy ő is kölcsönözte egy Bisschop nevű pasitól; az a jó benne, hogy a tömböt "helyben" rendezi, nem kell sok tár), a könyvtár- és fájl megkülönböztetését. Búvárkodtam egyebütt, hogyan is lehet a teljes fájladatsort kinyerni OPL-ben. A Filer szervezésének mintájára készítettem két paneles, de panelenként két oszlopos megjelenítést, konzervatívabb külsővel, alul státusz sorral. A két oszlopos panelben a mozgások kissé elbonyolódtak, de végül mindent fegyelmezetten végigkövetve sikerült beprogramozni. Van tehát egy működőképes – ugye jó kiállású? – keretem, amiben fel-alá lehet korcsolyázni a lemezeken, mindent megmutat. Egyelőre mást nem tud, de ez sem kevés. Most (1997. április) ilyen:

Az ábra a PC-m emulátorában futtatott CommaCs ellopott képernyője, egy-két kivétellel a többi ábra is így készült (jó szeműek ki tudják fürkészni, mi minden van a gépemben :-)

A CommaCs egy panelen 24 listaelemet tud megmutatni, 200 elemes listát kezel. Hátra van a funkcionális részek – kijelölések, másolás, mozgatás, átnevezés, stb. beoperálása. Azután ha még lesz rá idő meg energia, és a Psion sem megy ki a divatból, jöhet a félnehézsúly (kiterjesztés alapú csatolások, ZIP tartalom kezelése panelen stb.).

8. Milyenek a nehézsúlyú "két panelesek"?

Az egyik ilyen program az Rshell. Szerzője a moszkvai K. Szalij, alább az 1997. március végi 1.0 verziót ismertetem. 1996. májusa óta dolgozik rajta, amikor megjelent a Psion-hoz soros vonalon kapcsolható 3,5"-ös floppy, az ún. Ranger Disk. Innen a név is, Ranger Shell vagy Rshell. Már majdnem készen volt a program, amikor júniusban megjelent a Cyclone drive és agyonvágta a témát. Szalij dobta volna az egészet, de mivel a szinte kész programot többen letöltötték web lapjáról és bíztatták, folytatta. Bár az RD támogatást kivette belőle, rajta ragadt az RShell név.

A program két panelen mutatja az A, B, C vagy ROM, illetve a 3Link-en keresztül csatolt gép lemezeinek tartalmát. Minden szokványos fájlmenedzser funkciót tud. Csak az extrábbakat sorolom:

• diszk formázás,
• igen fejlett keresési rendszer,
• max. 255 karakteres könyvtár- vagy fájlkommentek adhatók, amik követik a fájlt másoláskor vagy átmozgatáskor (törléskor törlődnek),
• állítható a kezelt fájlok számának felső korlátja és a procedúra cache mérete,
• assemblerben programozva, operációs rendszer hívásokkal – gyors,
• támogatja a Cyclone drive-ot, Flash SSD floppyra mentésekor több floppyra is tud írni,
• a fájlnéző bittérkép fájlokat megmutat, függetlenül a fájl név kiterjesztéstől,
• szerkesztő (nem a szövegszerkesztő) is ráereszthető a fájlokra,
• könyvtárak összehasonlítása (azonos fájlokból a frissebb, vagy új fájlok kijelölődnek),

Nagyon sok beállítás van még. Például futtatható program keresésekor a lemezek, könyvtárak sorrendje is. Érdekes még, hogy a két panel nem csak egymás mellett, hanem alul-felül is elhelyezhető (ez a Siena esetén hasznos lehet). A * és ? jelek maszkoláskor használhatók, még átnevezéskor is! A másolás vagy átmozgatás sok fájl esetén Esc gombbal az aktus közben megakasztható.

Minden fájltípushoz max. 4 társítás lehetséges. A társításkor parancssori paraméterek is megadhatók (ez kell pl. az UNZIP.IMG esetén). A könyvtár info-nál látjuk azt is, hogy az adott fájlok helyfoglalása mekkora a belső tárban, RAM SSD-n és Flash SSD-n (más a cluster méret és a tárolási mód). A program definiált gombkombinációval (hot key) a háttérből előte hívható. A leírásban részletes információk vannak a konfigurációs fájlokról.

Szóval, ahogy a fentiekből kitűnt, ez egy elég szuper program. Megjelenése ugyanakkor mértéktartó:
 

Az RShell shareware, a regisztrációs díj 25 USD. Ezt egy német "díjszedőnek" kell küldeni, mert Szalij tart attól (bizonyára nem alaptalanul :-), ha közvetlenül neki küldik. A regisztrálatlan program alig van visszafogva, nyaggató lapokat sem tartalmaz. A bal panelről a jobbra pl. nem lehet másolni, de forítva igen - és van panelcsere opció...

A másik nehézsúlyú, a nagyobbik Filer v2.20 verziója 1996. szeptemberi. Szerzője T. Nemec innen a Bécs melletti Schwechatból. Ötféle megjelenítés választható a menüből, vagy a gyémánt gombbal mindkét panelre:

• lemezek (lokális, távoli) és a csatlakozó info-k,
• fájl-lista helyi vagy csatolt gép könyvtárában,
• grafikus könyvtár fa, nyitható-csukható ágakkal,
• fájl keresési eredmény az adott lemezen,
• fájl tartalom megtekintése ablakban hexa, vagy szöveges formában,

A lemez ablakból a következők indíthatók:

• az összes vagy csak a módosított fájl átmásolása egy a fa kiválasztott könyvtárába,
• a lemezegység átcímkézése,
• formatálás,
• lemez letiltás (pl. ha nincs benn a B oldalon egy Flash SSD, nem próbál keresni rajta).

• a fájlokhoz rövid leírás csatolható,
• frissítés: újra beolvassa az adott könyvtárat, hátha közben ott más program elhelyezett valamit,
• elérési út és fájl maszk definiálható.

A paneleken állítható, hogy legyen-e csúszka, milyen legyen a kurzor, a fájlnév kiterjesztése egybe vagy elválasztva legyen-e írva, a betűtípus (font), egy vagy két panel látszódjék.

Beállítható még, hogy lássuk-e a rejtett és rendszer fájlokat, milyen legyen a keresés (inkrementális vagy konszekutív), legyen-e gyors nézőke (ez a NC QuickView analóg), a ROM-mal foglalkozzon-e a program vagy sem, valamint a kilépés nyugtázásának módja.

A terjesztési csomagban osztrák szerzőről lévén szó német leírás is van. Szóval szinte mindent tud, ez is már egy elég profi program.
 

A program shareware, többféle regisztrációs díj van, jellemzően 30 USD. Regisztráció után eltűnik a hol [Esc], hol [Enter] lenyomását kérő, és így törölhető nag screen (nyaggató képernyő – jó fordítás, mi?), lehetővé válnak a többfájlos műveletek (hoppá, hát ezért nem működött!), és elrakható az aktuális konfiguráció.

Egy pár pillantást vetettem a Psion 3c beépített Filer-jére. Megjelenésében nagyon hasonlít erre a Filer-re, hogy tartalmilag mennyire, azt még nem tudom.

9. Milyen összképet lehet festeni a Psion3a fájlkezelőiről?

Távolról sem biztos, hogy minden Psion fájlkezelőt áttekintettem, de talán sikerült ízelítőt kapni a széles választékból. Próbáljuk táblázatba foglalni a tapasztalatokat:
 
 

Vannak kötelező, elvárható és extra szolgáltatások. Némileg szubjektív dolog, hogy mi hova tartozik, de kialakulni látszik az alábbi követelmény lista.

Kötelező:

• könyvtár létrehozás, törlés átnevezés,
• másolás, átmozgatás, törlés és átnevezés egy fájlra vagy együtt több kijelölt fájlra,
• jelenjenek meg a fájladatok (legalább méret, dátum, idő),
• váljanak el az alkönyvtárak a fájloktól.

• diszk információk (legalább szabad hely),
• ne csak üres könyvtárat törölhessünk,
• legyen alkönyvtár is másolható, mozgatható, törölhető tartalmával együtt,
• kényelmes célkönyvtár megadás, fán vagy automatikusan a másik panelen,
• fájl attribútumok kijelzése, esetleg módosítása,
• lehessen rendezni névre, típusra, méretre, dátumra,
• választható vagy más alkalmazásban már beállított dátum és idő formátum,
• fa megjelenítése,
• fájl keresése,
• program indítása,
• társítás a fájlnév kiterjesztés alapján, a társított program indítása,
• 5 másodperc alatt OPL program is rendezzen, adjon ki egy 100 elemű listát,
• legalább két betűméret
• két panelnél szinkronizálás és csere
• bele lehessen nézni a fájlba
• ne legyen túl nagy maga a program és futás közben a memória igénye sem

• diszk kezelés a csatolt gépen,
• fa alkönyvtárai nyithatóak, csukhatóak,
• grafikus elemek (ikonok, csúszkák, nyomógombok),
• fájllista szűrés,
• rendezés fordított sorrendben,
• fájl keresése tartalma, időinformációk alapján,
• tömörített fájl tartalmának alkönyvtárként kezelése (ezt még nem sok tudta),
• két panel tartalmának összehasonlítása,
• a fájl tartalmának szerkesztése esetleg hexa formában,
• fejlett különféle beállítások, mentésük,
• stb.

Az attól függ...

• ha valakinek nagyon kevés a helye, ne töltsön be semmit, használja a Psion 3a ROM-ba beépített, Tab-bal hívható fájlkezelőt, mert azzal is mindent meg lehet csinálni,
• ha kevés hely van, és NC hívőről van szó, használja a kis Filert,
• ha közepes nagyságú hely van, és az illető használt Xtree-t PC-n, vagy nem elvakult NC felhasználó, legjobb a JBTree-vel vagy X3Tree-vel dolgozni,
• sok hellyel rendelkező, igényes parancsnok hívők – ha szeretnek shareware-t regisztráltatni – válasszák az RShellt vagy a nagy FILER-t,
• a nagyon sok hellyel rendelkezők többet is installálhatnak,
• végül közepes hellyel rendelkező nagyon türelmes NC hívők várják meg, amíg befejezem a CommaCs-t :-)

12. Merre tart a fájlkezelő világ 1997. áprilisa óta?
 
Ismét csak a teljesség igénye nélkül keresgéltem, hogy mi lett időközben az ismertetett programokkal. Több új verziót, vagy programot találtam:

• Az alvégen a kis filer új, 1.1 verzióval jött ki 1997. januárban, menüt kapott, rendez és további apró javítások vannak benne, de ami a lényeg: igen kicsi és szabad szoftver maradt.
• 1997. októberben megjelent a JBTree JBTree  4.2.8b verziója.
• Az RShell 1.11 verzióban érhető el, 1997. júniusi termés. Már meghajtja a 3c és Siena infravörös csatolóegységét, 115200 bps sebességű adatátvitelt is lehetővé tesz. Hangfájlokat le tud játszani. 40 kB elég futtatásához.
• A felvégen nagy FILER már a 3.0 verziónál tartott 1996. decemberben. Mintegy 10 új szolgáltatás került bele (pl. gyors nézőke, faépítés, SSD-n felszabadítható hely, jobb ZIP bontás, sokfájlos műveletek, alkönyvtár leírás megadása stb.) Ez már egy nagyon profi program, az ára is: 30 USD a regisztráció.
• Nem shareware, hanem "bolti, dobozos" programcsomag a 35-42 fontba kerülő Purple Software Toolkit 1 Része a File Manager. Sokan dícsérik, de engem nem bűvölt el a szolgáltatások listája.

(c) CsA. Eredeti változat MS Word 6.0 formátumban - 1997. április, bővített HTML formátumban - 1998. január